Intézménymutató:
Nemzeti Kulturalis Orokseg Miniszterium /NKOM/ (Magyarorszag)
2006. november 21.
A jövő héten indítja el hivatalosan is tevékenységét Magyarország sepsiszentgyörgyi kulturális központja. A program szerint november 29-én megnyitják Kubinyi Anna textil- és Gyulai Líviusz grafikusművész tárlatát, koncertezik Szalóki Ági és a Budapest Ragtime Band. Hadnagy Miklós, a sepsiszentgyörgyi központ igazgatója elmondta, hogy a háromszéki regionális centrum feladata a magyar-magyar párbeszéd erősítése, a Kárpát-medencei kulturális kapcsolatok építése. A sepsiszentgyörgyi intézményt már felavatták 2004. novemberében Vass Lajos, a Magyar Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának államtitkára és Markó Béla kormányfő-helyettes jelenlétében, de csak azután szabályozta jogilag a román fél a központ működését. Idén nevezték ki az intézmény élére a 35 éves, székelyudvarhelyi születésű Hadnagy Miklóst, aki 1992-től Magyarországon él, s aki 1998-2002-ben az Országgyűlés hivatalának parlamenti szakértője, 2002-2003-ban a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöki tanácsadója, majd az Illyés Közalapítvány irodaigazgatója volt. /Domokos Péter: Kárpát-medencei kultkapcsolat. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 21./
2006. november 30.
A Degenfeld-kastélyban tartják a Szatmár megyei Hadadban a református hívek részére az istentiszteletet, miután templomuk és imaházuk is használhatatlanná vált. A templomot egy földcsuszamlás olyannyira megrongálta, hogy 2000 januárjában életveszélyessé vált a használata. Ezt követően a szabadban vagy a templom melletti imaházban tartották az istentiszteleteket, de a földmozgások azt sem kímélték: miután nemrég 30 centimétert süllyedt, az imaházat is be kellett zárni. A Degenfeld család visszakapta egykori kastélyát, és azt a Királyhágó-melléki Református Egyházkerület használatába adta, így az adventi istentiszteleteket már abban tartja a település kétezer lelkes magyar közösségének lelkipásztora. A kastélyt Degenfeld Pál kapta vissza, aki 40 évre adta koncesszióba a reformátusoknak. „A Németországban élő grófi leszármazott azzal is segítette az egyházat, hogy a kastély tetőszerkezetét felújíttatta és az épület környékéről a talajvizet elvezettette” – mondta el Tőkés László püspök, aki ifjúsági központot szeretne az épületben kialakítani. A hadadi kézműves és néptánctáborok hagyományát követve nyári táborozásokat terveznek ide. A falu templomát 1423-ban Szent László tiszteletére szentelték fel, de a földcsuszamlás miatt a hatalmas réseken át az utcáról is be lehetett látni. A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma támogatást nyújtott a helyreállításhoz, hat éve folyik az istenháza helyreállítása. /Gergely Gizella: Templommá váló kastély. = Krónika (Kolozsvár), nov. 30./
2007. január 30.
Szűkös évnek néz elébe a gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház. Béres László, a Figura igazgatója közölte, várják a színházat fenntartó önkormányzat költségvetési vitáját, azt remélik, ez alkalommal újabb produkciókra is különítenek el pénzalapokat. A gyergyószentmiklósi önkormányzat az elmúlt évben csupán a társulat alkalmazottainak a fizetését fedezte, az előadások költségeit teljes mértékben pályázatokból teremtette első a társulat. A pályázati lehetőségek viszont beszűkültek, mivel az Ilyés Közalapítványt beolvasztották a Szülőföld Alapba, az Apáczai Közalapítványt átalakították, és ott már nem lehet színházi produkciókra pályázni, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumánál pedig még nem tisztázottak a lehetőségek. A Nemzeti Kulturális Alapnál pályáztak egyedül sikerrel, ebből finanszírozzák Bornemisza Péter Magyar Elektráját, amelyet március elején mutat be a társulat. Az előadás dramaturgja, rendezője, díszlet- és jelmeztervezője – ahogyan ő magát nevezte „egyszemélyes színházi manufaktúrája” – Katona Imre. /Jánossy Alíz: Beszűkültek a Figura pályázati forrásai. = Krónika (Kolozsvár), jan. 30./
2007. február 23.
A Román Színházi Szövetség (UNITER) döntése alapján Csíky András kolozsvári színművészt a 2007-es UNITER-Gála keretében életmű-díjjal tüntetik ki. Csíky András 1977-től tagja a Kolozsvári Állami Magyar Színház társulatának. Több jelentős díjban és kitüntetésben részesült, köztük: A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztérium (NKÖM) Életműdíja, A Román Kulturális és Vallásügyi Minisztérium Kulturális Érdemrendje, Jászai Mari-díj, Szentgyörgyi István-díj, a Kisvárdai Határon Túli Magyar Színházak Fesztiváljának Életműdíja, Erzsébet-díj. Horányi László, a Magyar Játékszíni Társaság elnöke Hűségdíjat adott át Sepsiszentgyörgyön László Károlynak, a Tamási Áron Színház művészének. /UNITER-díj Csíkynek, Szentgyörgyi-díj Boérnak. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 23./
2007. május 8.
Nyílt levelet intéztek a magyar irodalmi szakmai egyesületek Hiller István oktatási és kulturális miniszterhez. Az aláírók nehezményezik: miközben a magyar irodalom a magyar kultúra és az ország egyik leghatékonyabb nagykövetévé nőtte ki magát, a 2007-es állami költségvetés nem tartalmazza az irodalmi egyesületek támogatását. A kulturális tárca megszüntette a forrást, mely ezeknek a kiemelten fontos, közhasznú kulturális egyesületeknek a működését lehetővé tenné. /Magyar irodalmi forrás-hiányosságok? = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 8./
2007. július 9.
Helyzetfelmérésre és tanácskozásra hívta össze július 7-én Kassay Péter, a gyergyószárhegyi Művészeti és Alkotóközpont igazgatója a román és a magyar kulturális minisztérium illetékeseit, valamint a helyi és megyei önkormányzati képviselőket. A találkozó végén a felek megállapodást írtak alá, amely a további tennivalók listáját is tartalmazza. „A jogi helyzet tisztázása a helyi önkormányzat feladatkörébe tartozik, az előtanulmányok elkészíttetése a megyei önkormányzat, illetve az alkotóközpont feladata lesz” – vázolta a tárgyalás eredményét Kassay Péter igazgató. Dan Nicolae, a román szaktárca műemlékvédelmi igazgatóságának vezetője elmondta, a magyar Kulturális Örökségvédelmi Hivatallal 1998-ban kötött megállapodás a mindkét fél számára kiemelkedően fontos műemlékek jegyzékét is tartalmazza. A listán szerepel a gyergyószárhegyi Lázár-kastély is. Sebestyén József, a magyar Örökségvédelmi Hivatal főtanácsosa a múlt év decemberi közös kormányülés eseményeit elevenítette fel. Ekkor döntötték el, hogy a két kormány anyagilag és szakmailag egyaránt támogatja a magyar és román kulturális örökséghez tartozó műemlékek felújítását, megőrzését. /Jánossy Alíz: Helyszíni szemlén. = Krónika (Kolozsvár), júl. 9./
2007. augusztus 29.
Erdély egyetlen kastélyában sem maradt fenn ilyen kiemelkedő szintű, 17. századi reneszánsz leletegyüttes, mint az altorjai kúriában, amelyet a belső falképek, stukkós boltozatok, faragott gerendamennyezetek alkotnak. Benczédi Sándor, az altorjai kúria felújításáért felelős építész, műemlékvédelmi szakértő elmondta, hogy Apor Lázár a 17. század elején építtette az udvarházat, amelyet Apor István (1638 –1704) erdélyi kincstartó 1693-ban késő reneszánsz stílusban átalakíttatott. A 19. század első felében alakították ki az emeletes, klasszicista stílusú tornácot. A Bolt (régi nevén Úr Háza) nevezetű terem 1651-ben készített falképei néhány helyen jó állapotban maradtak fenn. A család képviselőjeként id. Apor Csaba 1992-ben visszakapta a kastélyt. A tulajdonos 2001-ben bízta meg Benczédi Sándort az épületen végzendő munkálatok koordinálásával, a kutatásokhoz 2002-ben láttak hozzá. Elsősorban pályázatok útján jutnak anyagiakhoz, 2002 óta a sepsiszentgyörgyi székhelyű Keöpeczi Sebestyén József Műemlékvédő Társaság folyamatosan pályázik az anyaországi Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumánál, évente átlag másfél millió forintot kapnak a kúria felújítására. Az angliai Headley Trust Műemlékvédelmi Alapítvány eddig 16 700 font sterlinggel támogatta a projektet. A román államtól semmilyen támogatást nem kapnak. /Bordás Bea: Megmenekül a torjai Apor-rezidencia. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 29./
2007. december 21.
A gyimesfelsőloki Árpád-házi Szent Erzsébet Gimnáziumot sikeresen felépítették, felavatták, a kivitelező viszont mai napig várja, hogy megtérítsék munkája ellenértékét. Szász István, a Tectum Impex építőipari kft. vezetője elmondta, az ügy 2002 óta húzódik. Végül perre is sor került, és a bíróság kötelezte a Szent Erzsébet Alapítványt az adósság rendezésére. A kényszervégrehajtást azonban nem kezdeményezték, mert abban az iskolában 378 gyerek tanul. 2005-ben megjelent erről egy cikk, akkor a Magyarországon még működő Kulturális Örökség Minisztériuma átutalt 13 millió forintot a tartozásokra. Nem volt elég, de segített ez is. Gyimesfelsőlokon járva látható, hogy az épület nincsen teljesen befejezve, a tetőtér beépítése elmaradt, a pincék vakolatlanok, sőt: az épület külső vakolása sem teljes. Az épületegyüttes amúgy gyönyörű, az iskolában a szokásos zsongás. Moldvai csángó gyerekek is tanulnak itt. Az iskola költségeit (havi 20–30 millió régi lej villanyszámla, fűtés, egyebek) adakozásból fedezik, a helyi polgármesteri hivatal nem segít, Hargita megye tanácsa pénz helyett kifogásokkal hozakodik elő. Az RMDSZ nem tud előteremteni négymilliárd régi lejt egy csángóknak épült, őket tanító gimnázium számára? /Szondy Zoltán: Amikor a szentek sem segítenek... = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 21./
2008. április 21.
Közel százan vettek részt április 19-én a temesvári Magyar Házban a Bolyai János emlékszoba avató ünnepségén. A XIII. Bánsági Magyar Napok rendezvénysorozat keretében bemutatott Bolyai emlékhely kezdeményezője a temesvári Toró Tibor professzor, az MTA külső tagja, Bolyai kutató, aki saját könyv- és dokumentum-gyűjteményét ajánlotta fel az állandó kiállítás létrehozásához. Az emlékszobát a dr. Bodó Barna vezette Szórvány Alapítvány újíttatta fel, a magyar Kulturális Örökség Minisztériuma, valamint Ihász János igazfalvi polgármester támogatásával. Bolyai János életrajzának főbb eseményeiről magyar, román és angol nyelven is tájékoztatást kapnak a látogatók. A mintegy száz kiállítási tárgyat bemutató emlékszoba anyagát Toró professzor mutatta be a jelenlevőknek. A Bolyai dokumentumokkal borított falon központi helyet kapott Bolyai János világhírű, 1823. november 3-án Temesváron írt levelének kinagyított fakszimile másolata, amelyben édesapjának hírül adja: „a semmiből egy új, más világot teremtettem!” Mészáros Ildikó lapszerkesztő bemutatta a Szórvány Alapítvány honismereti folyóiratának, a Régi(jó)világnak Bolyai emlékszámát és a legújabb szegedi különszámát. /Pataki Zoltán: Bolyai emlékszoba avató a Magyar Házban. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 21./
2008. augusztus 22.
Nagykároly múzeumának múltját, valamint a hajdani járási székhelyen folytatott kutató- és gyűjtőtevékenységet dr. Németi János régész vázolta fel. A múzeumot 1958-ban adták át a közönségnek, de Nagykárolyban már a század elején is nyitottak történelmi kiállítást. – A széles körben meghirdetett gyűjtőtevékenység eredményeképpen 1906-ban Történelmi Múzeum nyílt Nagykárolyban. Ennek anyagát azonban 1926-ban elszállították, amikor a megye székhelyét Szatmárnémetibe helyezték át. A jelenlegi múzeum tárgyait a második világháború után kezdték el gyűjteni. Az ötven éve alapított múzeum jelenlegi régészeti illetve természetrajzi alapkiállításai a 70-es évek közepére készültek el. A felújításra megérett alapkiállításokat a közeljövőben újjászervezik, emellett pedig tervezik a gazdag múltú kisvárost bemutató helytörténeti tárlat összeállítását is. Kovács Jenő polgármester kitüntette az elmúlt ötven év három, gazdag tevékenységet kifejtő szakemberét. Az okleveleket dr. Németi János régész és Karácsonyi Károly botanikus vehették át. A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának támogatásával beszerezett, közel szász darabot számláló néprajzi gyűjteményben a sokféle varsa, tapogató, a különböző nagyságú és rendeltetésű hálók, tutajok és csónakok mellett sok más használati tárgy is helyet kapott. A debreceni Déry Múzeumtól kölcsönzött irodalmi kiállítás a Szent László Közösségi Házban tekinthető meg. A Mit látott Nyilas Misi Debrecenben? címet viselő tárlat a regény helyszíneit és szereplőit mutatja be. /Babos Krisztina: Tárlat készül Nagykároly múltjáról. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), aug. 22./
2008. november 5.
A november 4-i tanácsülésen külön költségvetési tételt jelentett a Mátyás-szobor restaurálási munkálataira kiutalt 1,6 millió lej. – A pénzt a román kormány utalta ki a polgármesteri hivatalnak azzal, hogy a rendelkezésre álló összeget a Mátyás-szobor restaurálására használják. A román kormány által kiutalt összeg, azaz mintegy 435 ezer euró a költségek felét fedezi. – A kormányközi megállapodás értelmében ugyanennyi pénzt utal majd ki a magyar művelődési tárca. /K. O. : Pénzkiutalás a Mátyás-szobor restaurálására. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 5./
2008. november 6.
November 9-én mutatják be az Európai Színházi Unió Fesztiválja keretében Köllő Katalin: Csíky András /Komp-Press Kiadó, Kolozsvár/ című könyvét. A kiadó Színész-interjú sorozatának legújabb kötete Csíky Andrásról, a Kolozsvári Állami Magyar Színház kiemelkedő színészegyéniségéről és örökös tagjáról ad képet. Pályafutása során Csíky Andrást a Magyar Köztársaság Érdemrendjének Lovagkeresztjével, az UNITER (Román Színházi Szövetség) Életmű-díjával, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma Életmű-díjával, a Román Kulturális és Vallásügyi Minisztérium Kulturális Érdemrendjével, a Jászai Mari-, valamint a Szentgyörgyi István Díjjal tüntettek ki. /Könyvbemutató a kolozsvári színházban. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 6./
2009. március 3.
Mesék és legendák címmel jelent meg a Székelyudvarhelyen élő Kolumbánné Tamás Matild könyve, Gergely Edit képeivel. A kötetben Kolumbánné, saját maga által gyűjtött legendákat és gyönyörű meséket tette közkinccsé. A mesék a nyugdíjas pedagógus szülőfaluja, Farkaslaka, valamint környéke dűlőneveihez, lakóinak szállóigékben megőrzött tetteihez fűződő „csodás történetek”. Kolumbánné Tamás Matild írásai különböző romániai magyar nyelvű folyóiratokban jelentek meg. 1996-ban a Találkoztam Tamási Áronnal című novellájáért irodalmi pályadíjat nyert. A magyarországi kulturális minisztérium által 2000-ben meghirdetett novellapályázaton, a Szökés a tulipános ládából című írásáért első díjat kapott. Szarvas Jánossal közösen írt Csillagösvényen című könyvének is jó visszhangja volt, akárcsak az azt követő Tanítómeséknek. /Bágyi Bencze Jakab: Mesés legendák könyve. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 3./
